| Menü | 
Nincs bejelentkezve. • • • • • • • • • • • • |
| Belépés |
|
| Naptár |
| << 2010 Szeptember >> |
| H |
K |
Sz |
Cs |
P |
Sz |
V |
| 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 |
|
[ ugrás | jelmagyarázat ] |
|
|
| Jelmagyarázat |
| 31 |
hétköznap |
| 31 |
mai nap |
| 31 |
hónapon kívül eső napok |
| 31 |
munkaszüneti nap |
| 31 |
munkaszüneti nap (mai) |
| 31 |
munkaszüneti nap a hónapon kívül |
| 31 |
kiválasztott nap |
| 31 |
nyilvános esemény ezen a napon |
| 31 |
személyes esemény ezen a napon |
| 31 |
mindkét esemény ezen a napon |
|
[ bezár ] |
|
|
| Üzenőfal |
|
|
|
| Kedvencekhez ad |
|
|
|
|
| szerző: palilla |
2009.11.04 15:33:17 |
|
 Büszkeséggel mondhatom, hogy Sylvester Lajos a kortárs Erdély irodalmi, kulturális és közéletének kiemelkedő egyénisége, egész Hódmezővásárhelynek, és sokunknak személyes barátja. Az utóbbi évek publicisztikai írásaiban sokat foglalkozott velünk dél-alföldiekkel (talán érdemtelenül is sokat…).
Biztos vagyok abban, hogy szívesen itt lenne közöttünk ma este is, mint ahogy évek óta már többször is hallhattuk, üdvözölhettük ebben az olvasóteremben, de miután erre most nem volt lehetősége, megpróbálom megidézni személyét gondolatain keresztül.
Részlet a Gondola című internetes újságban 2009. szeptember 25-én megjelent írásából:
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla honismereti albumának margójára
Benedek Eleket az utóbbi évtizedek politizáló hajlamú tollforgatóiújságírók, irodalomtörténészek, irodalomkritikusok, politikusok harcos publicistaként, a szembejövő emberként jelenítették meg, aki a trianoni összeomlást követően 1921-ben, amikor több mint kétszázezer magyar távozott Erdélyből azt a sorsot vállalja, amely az ő székely-magyar népének a sorsa, és Budapestről hazatelepedik Kisbaconba. Visszamentem azért, mert minden írásom Erdély földjében gyökerezik, Erdély földjének és levegőjének köszönhetem azt, hogy valamicsodás író lett belőlem...Ha ellenállhatatlan erővel nem vitt volna haza az édes anyaföldre a honvágy, akkor is hazamegyek, mert éreztem, hogy amikor sok-sok ezrek hagyták ott Erdélyt...nekem haza kellett mennem, hogy visszafizessem egy részecskéjét bár annak, amit az édes anyaföldtől kaptam - vallja.
A nagyhatású író, lapszerkesztő egész életművét átszövő, végső soron meghatározó anyaföldhöz való ragaszkodás motívumának kiemelése mintegy ellensúlyozta a Jóságos Elek Apóról, a Nagy Mesemondóról alkotott egysíkú képet. A diktatúra esztendeiben az ilyenfajta életmű értelmezést erősítette az is, hogy művei köztudatba építésének, a kisbaconi emlékház létesítés kiküzdésének nélkülözhetetlen tartópillére volt a szülőföldre való visszatelepedés motívuma, ennek erkölcsi parancsa. Végső soron és ki nem mondva az anyaországtól való eltávolodás, más országok belügyeibe való be nem avatkozás; politikai szándékainak medréhez igazított taktikai érvelés annak a tudatában, hogy a Benedek Elek-i életmű, ha az újraközlések és az emlékház révén az olvasók és a látogatók színe elé kerülnek ezek újra, sőt fokozott mértékben - a magyarságtudat építőelemeivé válnak
Lőwey Lilla honismereti albumban olvasható életpálya rajza, szerzőtársának, a Magyar Örökség-díjas Váradi Péter Pálnak a fotói felé fordítják az érdeklődő figyelmét. Az édes anyaföld vizuális megjelenítése páratlan mélységű és szépségű. Benedek Elek egyébként írásaiban is a látvány világa felé hajló mesemondó, egy mese- és mondabéli álomvilág újraalkotója, a tudálékos, csak a fellelhető dokumentumokhoz ragadt történelemcsinálás szürke realizmusra törekvése helyett a mesét és mondát emeli magasba, ezekkel kifoltozza-kiegészíti a történelmi tudat hézagait. Tollának szárnyalása, meseátírásainak íve eléri a hun-magyar összetartozás és folytonosság régióit, felülemelkedik a történetírói okoskodásokon, úgy mond és úgy alkot mesét, hogy az legyen az érzésünk: milyen jó magyar embernek lenni
Mindebből az is következik, hogy ez a honismereti album, a szerkesztői hozzáállás valamint a Benedek Elek-i életmű ilyenféle megidézése és bemutatása elsősorban Elek Apó mai unokáinak, az unokák szüleinek, nagyszüleinek, az óvó- és tanító néniknek, az olvasóknak és közgyűjteményeknek a kisbaconi emlékház látogatóinak összességét, tehát az egész magyar társadalmat, a közszférát célozza meg.
Rendkívüli jelentősége, és, higgyük, hogy sikere is ebben rejlik
Megköszönve kitüntető figyelmüket átadom a szót a szerzőknek és az előadóművésznek.
Berényi Károly
Hódmezővásárhely, 2009. október 28.
|
| címlap | nyomtatás | küldés e-mailban |
olvasva: 542 |
|
|
|
| Galéria véletlenszerű képei |
|
|
|
| Ugrás a galériába |
|
| Linkgyűjtemény |
|
| Hírek az erdely.com-ról |
|
|
;)
