| Menü | 
Nincs bejelentkezve. • • • • • • • • • • • • |
| Belépés |
|
| Naptár |
| << 2010 Január >> |
| H |
K |
Sz |
Cs |
P |
Sz |
V |
| 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 |
|
[ ugrás | jelmagyarázat ] |
|
|
| Jelmagyarázat |
| 31 |
hétköznap |
| 31 |
mai nap |
| 31 |
hónapon kívül eső napok |
| 31 |
munkaszüneti nap |
| 31 |
munkaszüneti nap (mai) |
| 31 |
munkaszüneti nap a hónapon kívül |
| 31 |
kiválasztott nap |
| 31 |
nyilvános esemény ezen a napon |
| 31 |
személyes esemény ezen a napon |
| 31 |
mindkét esemény ezen a napon |
|
[ bezár ] |
|
|
| Üzenőfal |
|
|
|
| Kedvencekhez ad |
|
|
| Előszó - Benedek Elek a nagy székely mesemondó |
 A szembejövő ember
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla irodalmi fotóalbumának
lapoldalai elé
Életpályám alakulásának meghatározó alapélménye
volt a kisbaconi Benedek Elek Emlékház
létrehozása és ennek felavatása félszáz évvel ezelőtt,
1969. májusában. Az idén Kovászna megye
tanácsa 2009-et Benedek Elek Emlékévvé nyilvánította,
amelyet a hármas évforduló, Elek Apó születésének
150., halálának 80. és a már említett Emlékház
avatónak 40. éve indokol. A háromszéki évfordulós
kezdeményezés azért is szerencsés volt és
már is sikeresnek minősíthető, mert találkozott
azokkal a spontán, tudatos és szervezett törekvésekkel,
amelyek Benedek Eleket az erdélyi magyar
megmaradás minta-emberének, példaértékűnek
tartják, hisz 1921-re, amikor Budapestről hazatelepedett
szülőfalujába, Kisbaconba, kétszázezernél
több erdélyi hagyta el szülőföldjét, ezért is nevezik
Benedek Eleket a Szembejövő embernek. |
|
|
|
| Kalotaszeg Képes Krónika - Előszó |
 Immár legalább másfél évszázada járják az erdélyi Kalotaszeg településeit, hegyeit-völgyeit azok a magyarok és kisebb számban nem magyarok, akik valamiféle természetességében is különlegest, maradandó értéket szeretnének látni-tapasztalni abból a népi világból, amely történeti örökségként hagyatott ránk. Örömmel veszünk tudomást arról, hogy az érdeklődés napjainkban sem csökken, sőt növekvőben van; ide azok is vissza-visszatérnek, akik már egyszer felfedezni vélték maguknak e táj szépségeit. Mert időközben kiderült, hogy újra meg kell nézni valamelyik falu templomát, lencse végére kell kapni valamely régi ház kapuját, kerítését, avagy festett bútorait, s a kalotaszegi embereket. |
|
|
|
| Ajánlás |
 Úgy alakult életem sora, hogy zsenge gyermekkoromtól házunkból napkeletnek kitekintve hatalmas panorámát foghatott be a szemem: a legendáktól övezett Szent Anna-tavát rejtegető vulkáni hegytömbtől egészen Brassó környékéig, az elefánthátra emlékeztető Nagykőhavas sziklatömbjéig. Az Olton túli, közelebbi hegysor lejtői tavasztól kezdődően megszínesedtek - mint száradni kiterített szőnyegek sorakoztak a szántóföldek nyáron át változó árnyalatú csíkjai. Keletebbre, a hajdani országhatárt is hátán hordozó, kékellő Háromszéki-havasokba délutánonként visszasütő Nap sugaraitól bársonyos zöldben fénylett a hegyoldalak fenyveseinek távoli világa. |
|
|
|
| Szerelmes Gyímesem - előszó a Gyimesek vidéke fotóalbumhoz |
 Mintha egy teremtésmonda óriása dühöngött volna egykor ezen a tájon. Talán, mert az égig érő Világfán
nem neki énekeltek a szabadság madarai, nem neki ragyogtak csillagai a szerelemnek s ripacsos, karneváli záporok helyett, valami tiszta, valami méltóságos, valami álomi, valami fehér hullott a vajúdó világra – a pusztítás gyönyörétől ködösült elmével rádöntötte a Keleti-Kárpátokra a vízválasztón árválkodó magányos fenyőt, melynek árnyai alatt bujdosók, száműzöttek, szabadrabok tanyáztak együtt a gímekkel s a jávorokkal. |
|
|
|
| Ünnepi Könyvhét - 2010 |
 Szeretettel várunk minden ÉRDEKLŐDŐT az Ünnepi Könyvhét alatt Budapesten a Vörösmarty téren, a 63. sz. pavilonban. |
|
|
|
| Sylvester Lajos írása a Háromszék c. napilapban |
 A Háromszék napilapban jelent meg Sylvester Lajos írása a Törzsében székely volt című új fotóalbumról:
ÚJABB TAMÁSI ALBUM |
|
|
|
| Meghívó |
 Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját
VÁRADI PÉTER PÁL - LŐWEY LILLA: Erdély - Székelyföld - Törzsében székely
volt - Tamási Áron
valamint az
Erdély - Székelyföld - Székelyföld képi autonómiája
című fotóalbumának bemutatójára az alábbi időpontokban: |
|
|
|
| Törzsében székely volt - Tamási Áron |
 Tamási Áronra emlékezünk - a Székelyföld kiemelkedő személyiségei közül - legújabb fotóalbumunkkal |
|
|
|
| Koszorúzás Tamási Áron sírjánál |
 Tamási Áronra emlékezünk halálának évfordulóján, május 26-án, Farkaslakán. A koszorúzást ünnepi szentmise előzi meg, majd ezt követi a Törzsében székely volt című irodalmi fotóalbum bemutatója, 17 órakor. |
|
|
|
| Székelyföld képi autonómiája |
 A Székelyföld „Képeskönyve”, e történelmi tájegység képi bemutatását tartalmazza. Rövid bevezető szöveg után virtuálisan létrejön Székelyföld képi autonómiája: történelmi székenként, térképrészletek segítségével mutatjuk be a Székelyföld tájait, pillanatait. Az Előszót Sylvester Lajos írta |
|
|
|
| Törzsében székely volt - Tamási Áron |
 Tamási Áron emléke, munkássága előtt tisztelgünk fotóalbumunkkal. Életének fordulatos eseményei és műveinek méltatása mellett ma készített tájképekkel idézzük fel a nagy székely író kötődését szülőföldjéhez, kiemeljük munkássága szépségeit, nehézségeit. Könyvünket a bomlott század hűséges szolgájának életéről, munkásságáról szóló tanulmánnyal kezdjük. Bemutatjuk a varázslatos hargitai tájat s a mesebeli Farkaslakát, az „angyali szülőfalut”. Jelentős részleteket közlünk a Bölcső és Bagoly, a Szülőföldem, az Ábel a rengetegben, a Szűzmáriás királyfi című regényeiből, valamint az Énekes madár színművéből és a Tüzet vegyenek! című novellájából. Az Előszót Ugrin Aranka, a Tamási Áron Alapítvány kuratóriumának elnöke írta. |
|
|
|
| MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJ - HAJDÓ ISTVÁN |
 Hajdó István, volt gyergyószentmiklósi főesperes, most Székelylengyelfalva plébánosa, Orbán Balázs szellemi örökségének népszerűsítője, mindannyiunk aranyszavú „Pistapapbácsija”. Tevékenysége magyar örökség. Sajnos nem a régi, agyvérzés érte, de hihetetlen energiával ismét felépítette önmagát. Amennyit ő tett életében az erdélyi magyarságért s a magyarság megmaradásáért, az anyaország és Erdély magyarjainak összefogásáért, az tanítani kellene. 2005 pünkösdjén ő volt Csíksomlyón a prédikátor. Csodálatos volt.
Kérjük a Magyar Örökség és Európa Egyesület Kuratóriumát, hogy Ft. Hajdó István, tb. főesperes kaphassa meg a MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAT. (Az utolsó bekezdést névvel, címmel ide kell küldeni: melitta@ana.sote.hu ) |
|
|
|
| Magyar Örökség Díj - Bartha József |
AJÁNLÁS MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJRA
Bartha József, az Erdélyi gróf Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke, holtmarosi református lelkész, akinek Wass Albert emlékét ápoló tevékenysége magyar örökség.
Akik munkáját ismerik, igencsak áhítják, hogy Bartha József mielőbb megkaphassa e felemelő díjat, s neve belekerülhessen az „Aranykönyvbe”
Hihetetlen energiával fáradozik, dolgozik.
Mint az Alapítvány elnöke, s mint református lelkész, minden magyarországi szereplést elvállal, ahol bemutathatja az erdélyi magyarok sorsát, Wass Albert emberi nagyságát, emlékének ápolását, vagy az erdélyi árvák ügyét.
Fáradhatatlan!
Kérjük a Magyar Örökség és Európa Egyesület Kuratóriumát, hogy Bartha József, holtmarosi református lelkész, az Erdélyi Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke kaphassa meg a MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJAT. (Az utolsó bekezdést névvel, címmel ide kell küldeni: melitta@ana.sote.hu )
|
|
|
|
| Benedek Elek verses irodalmi est |
 Szeretettel meghívjuk kedves családjával a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Benedek Elek verses irodalmi estre.
Helyszín: Budapest VIII. ker., Polgárok Háza, Visi Imre u. 6.
2010. január 22., 18 óra
Bevezetőt mond: Kondor Katalin újságíró
Díszvendég: Bartha József református lelkész, Holtmaros, az Erdélyi Wass Albert Alapítvány Elnöke
Az est háziasszonya: Lőwey Lilla irodalmi szerkesztő, szövegíró
|
|
|
|
|
| Galéria véletlenszerű képei |
|
|
|
| Ugrás a galériába |
|
| Linkgyűjtemény |
|
| Hírek az erdely.com-ról |
|
|
