Tartalom
- Székely kálvária
- Székelyföldi emlékhelyek – kálváriák
- Trianon árnyai messzire nyúlnak – Úzvölgyi temető (aktuális oldal)
- Trianon árnyai messzire nyúlnak – Atlantiszi emlékhelyek
- A vidéki élet mindennapjai – Erdő-mező foglyai
- Székelyföldi falusi életképek a 21. század hajnalán
- Arcok és pillanatok Trianon árnyékában
Trianon árnyai messzire nyúlnak – Úzvölgyi temető
Az I. és II. világháborús magyar temető körül az utóbbi évtizedek legsúlyosabb etnikai incidense alakult ki. A Székelyföld határán lévő temetőben és a közeli településeken is több demonstráció zajlott az utóbbi hónapokban. 2019. június 6-án székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol mostanáig öt magyar, egy német és egy osztrák parcella volt, ám a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki. A magyar hősi halottak sírhalmai fölé román betonkereszteket emeltek, a magyar katonák nevét jelző fakeresztek egy részét eltüntették. Román csoportok érkeztek a hősök napja alkalmából a temetőhöz. Helyszíni beszámolók szerint szélsőséges románok a csendőrökkel és a békés magyar tüntetőkkel dulakodtak, majd a székelykaput áttörve felavatták az emlékművet és parcellát.
Miután az agresszív tömeg elfoglalta a temetőt, s az elesett magyar katonák mogyorófa keresztjeinek megsemmisítése után azt üvöltözték, hogy „ki a magyarokkal az országból.”
Másfél ezer ember vett részt azon a tüntetésen, melyre ezt követően került sor: az úzvölgyi katonatemetőért demonstráltak a csíkszeredai Szabadság téren. A szervezők a katonatemető államosításának leállítását, az eredeti állapot helyreállítását s Székelyföld területi autonómiáját követelték. A magyar kisebbség érdekeit valójában a román állam semmibe veszi, amit az úzvölgyi katonai temető ügye is bizonyít. Mert Trianon árnyai ma is itt vannak.
Az 1926-os úzvölgyi katonatemető alaprajza. Román katonák parcellái nem léteztek – ma sem – csak erőszakos helyfoglalást hajtottak végre, halottak nélkül.
„Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették.” (Bibó István)
Kapcsolódó fotóalbum: Száz év Trianon árnyékában