Címke: Kazán-szoros

Barangolás Dél-Erdély tájain 4.

A Kis-Kazán-szoros bejárata. A szerb oldalon alagút-őrző állomás, lejjebb hajómegfigyelő.

Az Al-Duna (3.) – Kis-Kazán-szoros

A Vaskapu-szoros több szorosból álló, 134km hosszú folyami szűkület, melynek legismertebb tagja a lenyűgöző szépségű Kazán-szoros, Románia és Szerbia határvonala. Az Al-Duna vidéke a történelmi Magyarország és egyben Erdély legdélebbi része volt, amely elválasztotta a Kárpátok déli vonulatát a Szerb-Érchegységtől. Az Orsova után következő Szörényvár már Havasalföld kapuján fekszik.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 2.

A Nagy-Kazán-szoros jobb partja Szerbiához tartozik, az innenső Romániához.

Az Al-Duna (1.) – A Nagy-Kazán-szoros

Az Al-Duna 135 km, legkeskenyebb szakasza a 9 km hosszúságú Kazán-szoros, melynek felső és alsó összetevői a Nagy-Kazán-szoros és a Kis-Kazán-szoros. (A Kazán szó török eredetű, több jelentéssel bíró szó. Jelenthet fortyogást, kavarást, ám jelenthet üstöt is.) A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán, míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb Kis-Kazán. A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A szoros szélessége alig haladja meg a 170 métert. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja. A Kazán-szoros után a meder ismét kiszélesedik és irányt változtat. Valamivel lejjebb helyezkedik el Orsova, az egész szakasz legfontosabb települése.
Tovább >>

Barangolás Dél-Erdély tájain 1.

A Duna kiöblösödött torkolata a Kazán-szoros előtt. Bal oldalon a Szent Laszló-vár maradványa. A vízből a neves Babakaj-szirt emelkedik ki, jobbról Galambóc-vár látható.

Vízi úton a Kazán-szoros felé – Az Al-Duna és ősvárai

A vadregényes, zordon hegyek szorításában hömpölygő Al-Duna bal partján, alig néhány méternyire a forgalmas közúttól magas kőtornyok pártázatos sziluettje vonja magára a történelmi múlt búvárainak figyelmét.
Erre a mesebeli tájra barangolunk el gondolatban, s hívunk minden történelmet, földrajzot, kedvelő-tudakoló természetszeretőt. De érdemes felvenni a túrabakancsot, s a valóságban is követni a vadregényes vidéket.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Orsovától a Cserna-szorosig

A Maderscpach Károly által tervezett és épített alsókötésű vashíd a Cserna felett

Herkulesfürdő

Erdélyt a Havasalföld síkjától elválasztó Mehádiai-hegység (Muntii Mehedinti) érintetlen erdőségek, barlangok és gyönyörű vízesések hazája. A túlnyomó részt mészkőből felépülő hegyvonulat a sebes folyású Cserna-patak völgyét övezi. A hegység csúcsai 1000-1400 méteres magasság körül mozognak, a legmagasabb pont a Péter-csúcs (Varful lui Stan) 1466 méteren.
Tovább >>

Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok – Ősvárak 1. – Tullntól Orsováig

A Kárpátok déli és keleti vonulata, középen a Bihar-hegység

Válogatás a fotóalbum képeiből – 1. rész

A Kárpát-medencét ajándékba kaptuk a természettől, honfoglaló őseink segítségével vált hazánkká. Elég ránéznünk a domborzati térképre, hogy megbizonyosodjunk: igen, ez a változatos táj az otthonunk. A Kárpátok koronája csipkézte egykor országunk déli és keleti határvidékét, a magas hegyek ormain ősi, patinás várak falmaradványai és nyomai jelzik romlásukban is egykori fontos szerepüket. A meredek falú szurdokvölgyekben kanyargó utak őrzik eleink küzdelmeit, mint ahogy a hatalmas erdőségek barlangjai az akkori otthont adó meleget. A végtelen havasi legelőkön, az alpesi jellegű, sziklás hegységi vidékeken, a csillogó tengerszemek környékén is megfordultak. 
Tovább >>