Tartalom
- A Háromszéki-havasok – Zágontól az Ojtozi-szorosig
- A Csomád-hegy ölelésében – A Szent Anna-tó
- Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány (aktuális oldal)
- A Gyimesi-szoros – A Tatros folyó mentén
- Csíki-havasok – A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
- Csíki-havasok – Úz-völgye
- Kelemen-havasok – A Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső része
- Radnai-havasok – A Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb hegysége
Kászonok vidéke – farsangi néphagyomány
A Keleti-Kárpátokban, a Csíki-havasok déli részén húzódik végig a tájegység. A Csíki hegyek és a Nemere között meghúzódó települések: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, melyek együtt a Nagykászon elnevezést kapták. További kászoni falvak: Kászonjakabfalva és Kászonújfalu. E vidék minden települése a nagykászoni (kászonaltízi) önkormányzat közigazgatása alá tartozik, s többé-kevésbé összefüggő településrendszert képez.
A Kászonokat (a Székely-Kászoni-hegységnek is nevezett kelet-nyugat irányú gerincen, vagy) a Katrosai-völgyszoroson átkelve közelíthetjük meg. Ez a Kászon-patak völgye, mely párhuzamos a Répát-hegység (Székely-Kászoni-hegység) Felső-Háromszékre benyúló vonulatával. A Székely-Kászoni-hegység és a Kárpátok fő gerincét is alkotó Nemere tájvédelmi körzetének természeti meglepetéseket tartogató vidékeire Lemhényből, Almásrétről jól megépített erdőkitermelő úton lehet eljutni: erdőipari út vezet az északi irányba folyó Veresvíz forrásvidékére. Csodálatos lápvidékre jutunk: a védettnek nyilvánított 1040 méter tengerszint feletti Veresvízi-láp botanikai rezervációjába. Különleges növényritkaságok élnek itt a láperdőben.
Különleges néprajzi tájegység, színes népviselettel, népszokásokkal, népi mesterségekkel. Érdekesség Nagykászonban a farsangtemetéssel kapcsolatos kászoni bikaütés hagyománya. Húshagyó kedden a Kászon völgyében ma is élő szokás az úgynevezett farsangvégi bikaütés. A jelképes farsangbúcsúztatói szokás feltehetően a hajdani állatáldozatokkal hozható kapcsolatba. A bikát alakító legény szalmából készített ruhába bújik, fejére egy cserépfazekat helyeznek, arra egy-egy eredeti bikaszarvat illesztenek. Alakoskodással, mókázással és mulatsággal együtt jár a farsangbúcsúztatás. A gazda baltával a kezében árulja jószágát a falubelieknek. A kupecek alkudoznak a bikára, de nem adják meg az árát, ezért a gazda inkább fejbe vágja. A cserépfazék
széttörik, a legény kiugrik a jelmezből, és tűzbe dobják a „jószág” bőrét. Tovább
folytatódik a mulatság. A hídról a patakba seprik a hamut, hogy a víz messzire vigye és
megóvja a falu lakóit a rossztól és rontástól.
Kapcsolódó fotóalbum: Keleti-Kárpátok – Ősvárak 2.