A Kis-Balatonról szóló virtuális fotókiállításaink
Európa területén belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Elsősorban a Tisza-tó, és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkelnek nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei- és Fertőnél is találkozhatunk.
Tovább >>
Világszerte elterjedt faj, négy alfaja a sarki tájak és Észak-Amerika nagy része kivételével mindenhol megtalálható. A Kárpát-medencében élő madarak egy szigetszerűen elkülönült populációt alkotnak. Eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Telepeinek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed.
Tovább >>
A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapású röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni. Ujjai feketék, szemben a kis kócsag sárga ujjaival. A 19. században egész Európában divat volt a kócsagtollas viselet.
Tovább >>
A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Gyakran kisebb facsoportokban, fasorokban, magányos fákon is költ. Magyarországon főleg ártéri erdőkben, illetve a Dél-Dunántúl erdei tavas területein telepszik meg. Költőhelyéhez rendkívül hűséges. Ha az zavartalan, akár évtizedekig is helyben maradnak a párok. Fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Tovább >>
Évente egyszer költ. A fiatal párok költésének kezdete március közepéig is kitolódhat. A tojások lerakása többnapos különbséggel történik, s a tojó az első tojás lerakása után megkezdi a kotlást. A fészekalj 1-3 tojásból áll. Többnyire a tojó kotlik, de kisebb időszakokra a hím is besegít.
Tovább >>
Walt Whitman: Sasok szerelmi harca
Tovább >>
A sas fő étrendje halakból áll. A vadászati időszakban a fehérfarkú lassan repül a víztározó körül, és zsákmányt keres. Amint a zsákmány a látókörébe kerül, a sas kőként repül lefelé, előtte borotvaéles karmú, hatalmas karmokat tár fel. A sasok éles látásukról és a zsákmány nagy távolságokból történő észleléséről is ismertek. Mint minden ragadozó madár, a nőstények mérete nagyobb, mint a hímeké.
Tovább >>
A rétisas elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket fogyaszt. Kiemeli a 8 kg-os halat is, meglepi a nyulat vagy a rókát. A bukómadarakat a végkimerülésig hajszolja, és végül akkor kapja el, amikor levegőért jönnek fel. Elveszi a halászsas zsákmányát is, amikor az egy nehéz hallal éppen felszáll a vízről.
Tovább >>
Eurázsia északi részének partvidékein él Grönlandtól Kamcsatkáig. A Kárpát-medencében élő párok egy szigetszerű populációt alkotnak. Víz közelében költ, tengerpartokon, tavak és folyók közelében. Nálunk a folyók mentén lévő galériaerdők és idős tölgyesek fészkelője. Nagytermetű madár, ezért úgy választja a hatalmas fészkének otthont adó fát, hogy megfelelő beszállófolyosót találjon. Tél közepén már megkezdi fészke tatarozását, februárban pedig sokszor már tojásain ül.
Tovább >>
Az ide tartozó fajokra a zömök test, közepesen hosszú nyak, erős csőr, kicsiny fej, rendszerint rövid, kerekített szárnyak, erős, nem túlságosan hosszú lábak és számos kormánytoll alkotta farok a jellemző. Földön vagy fákon élő madarak, általában rossz repülők, melyek élelmüket kapirgálással keresik. Táplálékuk magvakból és növényi részekből, rovarokból és férgekből áll.
Tovább >>
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.