Címke: Erdély

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 24.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Bekecs-tető Veszély- és Külső-Körtöves mezeje kifli alakban a kakasborozda szabdalt vonulatával, 1000 m magasságban.

ERDÉLY – Nyárádmente

A Nyárád kacskaringós völgyeit kísérő dimbes-dombos róna, körülölelő magaslataival, apró patakjaival, vadregényes, szemet és lelket gyönyörködtető földrajzi látványosság.
Az  Alsó-Nyárád vidéke című albumunkban mutattuk be e kedves kistájat, mely a Nyárádnak Ákosfalvától a Marosba torkolásáig nyújtózik, amelyet a félig tréfás Murokország névvel illetnek. Ez az a terület, ahol a föld minden talpalatnyi kis darabját megművelik. Innen látják el gyakorlatilag az egész Nyárád-terét és Marosvásárhelyt zöldséggel, gyümölccsel.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 23.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A szabdalt gerincen húzódott az ezeréves határ a Vulkán-hegységben.

ERDÉLY – A Retyezáttól a Szebeni-havasokig

A Déli-Kárpátokban, a Vulkán-hegység és a Páring-hegység között, a Zsil folyó mentén, a Keleti-Zsil és a Nyugati-Zsil összefolyása után egy hegyvidéki, sziklás, meredek mészkőcsúcsokkal, barlangokkal, szakadékokkal, vízesésekkel, hegyi rétekkel és erdőkkel szabdalt területen található a Zsil folyó 33 km hosszú szurdoka, a Szurduk- vagy Lainci-szoros.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 22.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A múltban Zerge-havasoknak szólították és adták meg a neki kijáró tiszteletet. Kevés magyar eredetű földrajzi elnevezése van a csúcsoknak.

ERDÉLY – A Retyezát

Retyezát az erdélyi és Erdély környéki hegyvonulatok ékköve, amely ötvözi magában a Kárpátok valamennyi arculatát. Égbe nyúló, komor hegyormok, csipkézett gerincek, félelmetes, évezredek alatt formált sziklaszirtek hívogatnak, de vannak itt roppant tömegű kőtörmelékkel bélelt, katlanszerű völgyek, kietlen kősivatagokban felcsillanó, tükörtiszta tengerszemek, halk morajjal csörgedező vagy haragos zúgású vízesésekké erősödő patakok, bűbájos szépségű szurdokok, zsombolyok és barlangok, minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 21.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Ég és föld között szép időnek néz ki, de a pára csak 500 m fölött oszlik szét. Jelen esetben a hidegpárna jelenség a nap múltával eltűnik.

ERDÉLY – Makfalvától a Retyezátig

A Kárpát-medencében a téli félévben fellépő tipikus időjárási jelenség. Hidegpárna kialakulásakor rendszerint tartósan anticiklon uralja a térséget, a talaj közelében hőmérsékleti inverzió alakul ki.  A tipikus forgatókönyv szerint kezdetben csak a felszín közelében sűrű köd fokozatosan megvastagszik, majd megemelkedik, és rétegfelhőzetté alakul át. A felhőzet teteje rendszerint 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A felhőzet alatti egyhangú, hideg, párás, szürke idővel szemben a felhőzet fölé nyúló hegycsúcsokon derült, napos, a lentinél melegebb időt tapasztalhatunk.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 20.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Közeledünk a Vöröstoronyi-szoroshoz. A Fogarasi-havasok balról, jobbról a havas csúcsok a Szebeni-havasok, előtérben Nagytalmács település.

ERDÉLY – A Vöröstoronyi-szoros

Latorvárnál állítottak föl először vámhivatalt és karantént, majd miután 1773-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény Lazaretnél működött. 1896-ban épült meg a vasút Porcsesd és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott. 1849. március 16-án és 28-án Ihász Dániel vezette egység meghiúsította Szkarjatyin orosz seregének betörését. Később azonban Alekszandr Nyikolajevics von Lüders az intervenciós csapatok egyik hadseregparancsnoka július 20-án a szoroson keresztül hatolt be Erdélybe.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 19.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Fogarasi-havasok északi része meredek, magas, nehezen járható. A Hátsó-Árpácska-katlan a hason nevű patak vízgyűjtője.

ERDÉLY – A Fogarasi-havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medencével határos, nyugatról a Vöröstorony-szorossal és az ott keresztülfolyó Olt folyóval, délről a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 17.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Április végén idefenn még sok a hó, a lavinaveszély gyakori.

ERDÉLY – A Bucsecs

A Bucsecs legjelentősebb folyója az Omu-csúcstól nem messze eredő Ilonka (Ialomita), amelynek felső részén található a rendkívül látványos Ialomita-vízesés, valamint a Predealon eredő Prahova folyó. Kisebb, északi irányba, az Olt vízgyűjtő medencéje felé tartó folyói a Barca és a Vidombák. Ugyancsak az Ilonka völgyében található két tekintélyes méretű tó is, a mesterséges eredetű Bolboci és a természetes eredetű, festői környezetben elhelyezkedő Scropoasa.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 15.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
Brassó a Cenk két oldalán terül el, a Keresztény-havas lábánál.

ERDÉLY – Brassó

Brassó Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban fekszik, a Cenk hegyének lábánál. A jelentős kereskedőváros napjainkban is Románia egyik legnagyobb és legfejlettebb városa. Eredeti elhelyezkedése a mostani Bertalan-templom körül lehetett. Vagy a Brassót fedező vár, vagy a jelenlegi Fellegvár helyén, vagy a Bertalan templom feletti Gespreng-hegyen települt. A vár oltalma alatt kezdett épülni az 1211 után betelepült német lovagok (a későbbi Teuton lovagrend) közreműködésével.
Tovább >>

ERDÉLY A MAGASBÓL – Légi felvételek 12.

Dátum: Közzétette: Lőwey Lilla
A Háromszéki-medence déli része - Kökös, a neves híddal, Gábor Áron halálának színtere. Távolabb Uzon, balra Sepsiszentgyörgy.

Erdély – Háromszék felett, az Olt mentén

A Háromszéki-medence déli irányban nyitott a Brassói-medence felé, annak északra, északkeletre nyúló folytatása, s otthont ad a Felső-Háromszéki- és az Alsó-Háromszéki-medencének. A megye északnyugati területe: a Dél-Hargita, a Persányi-hegység és a Baróti-hegység által közrezárt Baróti-medence: a fenyvesekkel és lomberdőkkel borított Erdővidék. A Bodzai-havasok lábánál nyújtózik végig az ugyancsak Kovászna megyei kistáj, a Bodzafordulói-medence.
Tovább >>